Gödöllőn a XVIII. század végén a lakosság 2%-a, azaz 52 lélek volt evangélikus vallású, akik a Domonyi Evangélikus Egyházközség szórványához tartóztak. 1903-ban a gödöllői lakosok száma 5893, akik közül már 140-en evangélikusok. Istentiszteleteiket Szilárd János domonyi lelkész tartotta a református templomban
Az I. világháború, ill. Trianon után – a főleg Felvidékről, Erdélyből, Bácska és Bánát területéről ide települtek által – 350 főre duzzadt az evangélikusság. Az első tisztikar 1920-ban alakult: Dr. Hetzel Henrik felügyelő, Kováts István gondnok és Dr. Horváth Károly jegyző elnökletével. A gödöllői evangélikusok közösségét – mely 1924-től már, mint aszódi fiókegyház működött – 1933-ig id. Hamrák Béla gimnáziumi vallástanár gondozta. A templomépítés gondolata 1926-ban merült fel. Az alapkövet – a község által adományozott telken – 1929. szeptember 15-én helyezték el. A Hetzel Frigyes tervei alapján 16 hónap alatt elkészült templomot 1931. január 18-án, Raffay Sándor püspök szentelte fel. Hiába készült el azonban a templom, mert – az állami kongrua engedélyezésének hiánya miatt – a gyülekezet ekkor még nem volt képes fenntartani egy lelkészi állást, s ezért nem önállósulhatott. Éveken át húzódott, hogy ki és mennyiért, honnan – bejárva – és hogyan hirdesse Isten Igéjét az új templomban. 1933-at követően többen is szolgáltak a gyülekezetben: Chugyik Pál, Virág Jenő, Dr. Gyimesy Károly, Sréter Ferenc, Lőcsei László és Kelló Gusztáv. Végül 1936-ban sikerült a Gödöllői Fiókegyháznak – néhány szórvány gyülekezet: Veresegyház, Váchartyán és Szada idecsatolásával – biztosítani a minimális lélekszámot és fedezetet ahhoz, hogy anyagyülekezetté válhasson.
Következzék a gödöllői egyházközség lelkészeinek névsora
Megválasztott lelkészeink
 |
 |
 |
 |
 |
| Erős Sándor 1936-1976 |
Bízik László 1976-1981 |
Roszík Gábor 1984-1993 |
Blázy Árpád 1993-2001 |
Albert Gábor 2002- |
A gyülekezet első lelkésze: Erős Sándor† (1936-1976), aki 40 éven át, – a legnehezebb időkben, lelki-teológiai, földi-anyagi kérdésekkel egyaránt megbirkózva – nagy gonddal és hűséggel végezte szolgálatát.
A második Bízik László lelkész (1976-1981), akit – Dóka Zoltán † hévízgyörki lelkész és Felesége sok helyettesítő szolgálata mellett lányuk – Dóka Mária s. lelkésznő (1981-1983) követett.
A harmadik megválasztott lelkésze a gyülekezetnek Roszík Gábor (1984-1993) volt. Őt 1990-től kezdődően – sok alkalmi helyettesítő mellett – először Dr. Zelmann Pál lelkész (1990-1991) helyettesített.
Gyülekezet negyedik lelkésze Blázy Árpád, aki 1991-1993-ig mint helyettesítő lelkész, majd Roszik Gábor lemondása után megválasztott lelkészként szolgált 2001-ig a gyülekezetben. Őt segítették helyettesítéssel 1998-1999-es évben Tuska Tibor s. lelkész, 2001-2002 években pedig Szakács Tamás s. lelkész.
Ötödik és egyben jelenlegi megválasztott lelkészünk 2002. év nyarától Albert Gábor.
A templomunkkal átellenben, a Petőfi szoborral szemben található parókiát 1949-ben vásárolta az egyházközség, mely a hetvenes évek második felében (1978-ban) egy szép gyülekezeti teremmel bővült, amely mára már sajnos eléggé leromlott állapotba került. 2004 novemberére a régi helyén elkészülhetett az Új paplak épület.
A gyülekezetünk előtt álló nagyszabású feladatok, tervek
- TETŐSZERKEZET: Templomunk tetőszerkezetének megújítása, a pala burkolat cseréje. Az erre való gyűjtés el is indult 2017-ben, reméljük minél előbb megvalósulhat az adományoknak köszönhetően.
- GYÜLEKEZETI TEREM: Új gyülekezeti komplexum felépítése, amelyre már igen régóta nagy szükség lenne.
- ORGONA : A régi, 3 különböző orgonából összerakott hangszer cseréje
Gyülekezetünk jelenéről
Egyházközségünkhöz jelenleg mintegy 600 lélek tartozik. Gödöllő mellett rendszeresen vannak istentiszteletek Veresegyházon, és Isaszegen.
 |
 |
| Gödöllői Evangélikus templom | Veresegyházi Evangélikus templom |
A rendszerváltást követően nagy változás állt be a szolgálati lehetőségek területén. A kilencvenes évek elején három egyházi iskola kezdte meg működését a városban (a Szent Imre rk. ált. iskola, a református líceum és a premontrei gimnázium), melyek – amire korábban nem igen volt példa városunkban – lehetőséget biztosítanak az órarendben történő hitoktatásra. Minden tavasszal – három napos – konfirmandustábort szervezünk a tanítási szünetben, hogy konfirmandusaink ne csak szellemiekben, de lelkiekben is megkonfirmáltassanak.
Régi konfirmációs emlékkép és egy régi 1919-es emléklap a konfirmációra
Évente két alkalommal – az ötvenes évek óta, virágvasárnap és ádvent első vasárnapján – rendezzük meg gyülekezeti szeretetvendégségünket, amelyen a vendégelőadók mellett rendszeresen szolgálnak hittanosaink és az ifjúság.
Minden évben szervezünk gyülekezeti kirándulást. Néhány úti cél az elmúlt évekből: Rozsnyó és Csetnek, Visegrád, Siófok és Kötcse, Besztercebánya és Zólyom, Sárospatak, Ópusztaszer, Eger, Vizsoly és Gönc, Jósfafő és Aggtelek, Kolozsvár és Tordaszentlászló (énekkari találkozó), Székesfehérvár, Pannonhalma, Martonvásár – Tordas. 2017-ben – Cegléden és Ócsán jártunk, majd 2018-ban a Zsámboki romtemplomot látogattuk meg.
Családi Istentiszteletet tartunk minden hónap második vasárnapján, amely lehetőséget ad a családosoknak, hogy kicsi gyermekekkel „szabadon” részt vegyenek egy délutáni Istentiszteleten, majd az ezt követő kötetlen beszélgetésen, a gyermekeknek játékos együttléten a parókián. Vidám hangulat mind a szülőknek, mind a gyermekeinknek.
Minden vasárnap az Istentisztelet alkalmával az első ének után a nagyobb gyerekek a parókiára mennek át, ahol Gyermek Biblia Kör (GyBK) keretében kapnak tanítást a Bibliából, és játszhatnak együtt.
Testvérgyülekezeti kapcsolatot ápolunk a Rozsnyói gyülekezettel 2005 óta, de kapcsolatot ápolunk a finnországi Kauniaineni gyülekezettel is. Évente találkozunk a finn testvérekkel szervezett testvérvárosi evangélikus találkozón, ahol az észtországi Tallini és lettországi evangélikus gyülekezetekkel tudjuk közös értékeinken keresztül ápolni kapcsolatunkat. Legutóbb 2018-ban Forssa-ban ünnepeltük az ottani templom 100 éves felszentelését.